Egy kételkedő ember vívódásai a pusztában. Isten csodákat tesz, majd ígér. A körülmények ellentmondásosak. Értelmet nyer emberünk számára ez a helyzet? Értelmet nyer számodra a saját helyzeted?


Mi ez a hely, Uram? Nem erről volt szó… Tudod, én igazán bíztam benned, amikor kihívtál Egyiptomból. Elindultam, azt sem tudtam, hogy hova. Csak egy kép lebegett a szemem előtt az ígéret földjéről. Hittem Neked. Azt mondtad, hogy beviszel arra a jó helyre. De ez… Ez a föld puszta és kietlen! Nincs itt növény, nincs vetésre alkalmas föld, de még víz sincs. Miért is jöttem el Egyiptomból? Azt hittem, hogy attól fogva már nem kell az életemet féltenem. És bár ott szolga voltam, legalább volt mit ennem! Hát ezért hoztál ki onnan? Ezért vetted el a bűneimet, hogy most itt haljak meg? Hogy a kétségeim és a kérdéseim elemésszenek?

Itt nem tudok mit tenni. Egy helyben táborozok, és várom, hogy mikor mozdul már a felhő. Hogy haladjunk már. Mire való ez a sok várakozás? Miért nem mehetek már be az ígéret földjére? Hiszen itt van közel. Miért kell ez az egész pusztai vándorlás? Hogy ezalatt az idő alatt eltérjek Tőled? Te is láthatod, hogy hányan elestek itt a pusztában. Mert nehéz a Te jelenlétedben lenni. Az a szentség, amely Belőled árad sokszor olyan elviselhetetlen fájdalmat okozva mutatja meg az én tisztátalanságomat. És újra meg újra szükségem van a megtisztulásra, mert egyszerűen nem tudom megtartani a parancsolataidat, bárhogyan is erőlködöm…

Akkor meg minek ez a vesződés? Olyan mintha tényleg nem haladnék egy tapottat sem. És néha még rosszabbul érzem magam, mint Egyiptomban… Erre hívtál volna el? Én értem, hogy az ígéret földje felé tartok, még ha nagyon lassan is… De miért pont a pusztán keresztül? Itt egyszerűen nem vagyok a magam ura, nem látok előre semmit, csak Benned bízhatok. Itt állandóan harcokat vívok. És amikor elrontok mindent, csak Hozzád futhatok, mert nincs más. De nem látom azokat a hatalmas csodákat, amiket Egyiptomban. Nem tudnál innen is csak úgy kimenteni? Miért kell nekem megtanulni a saját lábamon megállni?…

Hm…

Megosztás